Szponzorált tartalom

Emlékszem, mikor még gyerekkorunkban azzal cukkoltuk egymást, hogy vajon kinek fognak kinőni a bölcsességfogai elsőként, merthogy valószínűleg az lesz köztünk a legbölcsebb. Akinek meg majd egyáltalán nem nő ki soha az életben, az le is vonhatja a kellő konzekvenciát arra vonatkozóan, hogy tudományosan is igazolt az ostobasága. Nos, hát az én bölcsességfogaim elég hamar előbújtak, így elégedetten nyugtáztam, hogy észnek nem vagyok híján. Ugyanakkor nagyapám megjegyzései is erősen az elmémbe vésődtek, mely szerint: a bölcsességfog az csak bajjal jár, majd meglátod! Semmi funkciója nincsen, és majd úgy jársz, mint én, megszenvedsz vele fiam! És persze elő is adott egy horror sztorit a bölcsességfogai húzásáról, amit megvallom, abszolút nem vettem komolyan, mivel nagyapa köztudottan szerette magát igazi macsó férfiként, egyfajta túlélő művészként beállítani.

Aztán teltek-múltak az évek, szinte semmi bajom nem volt a fogaimmal. Mondjuk meg is tettem mindent annak érdekében, hogy fogorvosnak még csak a közelébe se kerüljek. Elektromos fogkefét használtam – amit páran egyszerű sznobizmusnak tartanak -, de én úgy éreztem, hogy tényleg alaposabban sikerült vele tisztítanom a fogaimat. A másik dolog pedig a fogselyem folyamatos használata volt, ami már nem okozott különösebb élvezetet – sőt. De én még ezt is elviseltem a szent cél – a fogaim egészsége érdekében.

Arról nem is beszélve, hogy a villogó, kis túlzással már-már hollywoodi, hibátlanul ragyogó fogsorom milyen hatással volt a nőkre! Na, akkor elértünk ahhoz a ponthoz, mikor már nincs értelme magyarázkodni, meg terelni, hogy miért volt nekem mindig is a fogápolás, a fogaim egészsége a mindenem. Egyértelműen a nők miatt. Én aztán megtapasztaltam, hogy egy hibátlan fogsor szinte egyenértékű, ha nem többet nyom a latban egy tökéletesen kidolgozott, izmos felsőtestnél!

Büszkén hangoztatni is szoktam, hogy én aztán nem járok fogorvoshoz, és a fogaim egészségét a megfelelő fogápolásnak, no meg a kiváló genetikának köszönhetem. Ezen kijelentéseimmel azonban mintha magamra haragítottam volna valami bölcsességfog istenséget, ugyanis körülbelül egy hónapja olyan fájdalmat éreztem az állkapcsom bal oldalán, amilyenhez foghatót még soha. Úgy lüktetett, hogy a kín eddig nem ismert, új dimenzióival ismerkedhettem meg. „Szakavatott” barátnőm rögtön meg is állapította, hogy ez annyira hátul van, hogy bizony csakis a bölcsességfogam lehet. Summa summarum, bő egy hét alatt elfogyasztottam egy egész doboznyi erős fájdalomcsillapítót. Mikor már a gyógyszertől a hasam is fájt, úgy döntöttem, erőt veszek magamon, feladom a büszkeségem, és elkullogok fogorvoshoz.

Szerencsére akkorra már több ismerősömtől is hallottam a Fogorvos Budapest Fogászati Klinikáról, ahol a bölcsességfog probléma sem probléma. Mivel eddig nem nagyon jártam fogorvoshoz, és az ismerősöktől is jobbára csak amolyan horror sztorikat hallottam eddig, elhatároztam, hogy mielőtt meglátogatom ezt a klinikát, alaposan megnézem őket magamnak.

A neten természetesen meg is találtam a weboldalukat, ahol minimális keresgélés után rá is leltem egy szép, hosszú írásra a bölcsességfogról. Már az elején – a félreértések elkerülése végett – ők is leszögezték, hogy ezen fogaknak tényleg semmi, de semmi közük nincs az IQ hányadosunkhoz. Ellenben kiderült, hogy valóban olyan fogakról van szó – szám szerint négyről -, melyeknek mára már nincs igazán fontos szerepük. Mikor még az ősember kevésbé tudta könnyen fogyaszthatóvá tenni a táplálékát, és lényegesen nagyobb szerepe volt a rágásnak, akkor tényleg szükség volt ezekre az őrlőfogakra is. A mai kor finomított élelmiszerei, a megfelelő, modern főzési, sütési technológiák azonban már nem kívánják meg ezeknek a fogaknak a használatát. Az evolúciós folyamat során ezért aztán szépen lassan úgy alakultak a dolgok, hogy egyes szerencsés embertársainknál ezeknek a fogaknak még csak a csírái sem alakulnak ki, viszont vannak olyan kevésbé szerencsések, akiknél teljes mértékben kifejlődnek, mely tény már rögtön magában is hordozza annak a lehetőségét, hogy – még a fogak megfelelő ápolása mellett is – elromolhatnak.

A klinika szakemberei a honlapjukon cáfolták azokat a minden szakmaiságot nélkülöző megállapításokat, melyek szerint a bölcsességfogakat célszerű minél korábban eltávolítani, akkor is, ha még nem jelentenek semmiféle problémát.

Az ő álláspontjuk mondhatni ennek a totális ellentéte. Meglátásuk szerint ugyanis csak abban az esetben van szükség erre a végső lépésre, ha tényleg betegek, fájdalmat, vagy kellemetlenséget okoznak a bölcsességfogak.

Olyan speciális helyzet is adódhat, amikor a bölcsességfog valami miatt nem tud tökéletesen kitörni a fogínyből. Ilyenkor kis fogínyszél és szövetek akadályozhatják a fog tökéletes tisztítását. Amiatt, hogy nem tudjuk rendesen tisztán tartani a fogat, és folyamatosan ételmaradványok maradhatnak a fogak körül, azok be is gyulladhatnak. Ha időben szakemberhez fordulunk, még megmenthetők a fogak. Egyszerűen egy szikés bemetszéssel, vagy akár olyan speciális eszközzel, mint az elektrokauter (mellyel pontos bemetszést lehet elérni, mindemellett vérzéscsillapító hatással is bír) eltávolíthatók a felesleges szövetdarabok. Ezzel a fogak tökéletesen elérhetővé, tisztíthatóvá, és ami a lényeg: ily módon megmenthetővé válnak.

A kihúzás melletti érvek a legtöbb esetben olyan okok, melyek általánosságban a többi fog esetében is felmerülhetnek – ez pedig a szuvasodás. Aztán előfordulhat, hogy a bölcsességfog nem idomul, illeszkedik megfelelően a fogsorba, ezáltal rágás-, harapásbéli problémákat, fájdalmakat okoz. Emellett előfordulhat még az a speciális eset is, mikor a bölcsességfog „meggondolja magát”, és nem kifelé nő, hanem az állkapocs csontba befelé igyekszik. Ezek mind-mind jelentős érvek amellett, hogy bizony el kell távolítani a fogat. Ez utóbbi szerény véleményem szerint a legkegyetlenebb dolog, ugyanis egy ismerősöm beavatott a saját történetébe, mikoris ez a roppant peches variáció történt meg vele. Mondanom sem kell, hogy a bajt még az is tetézte, hogy jó pár helyen megfordult – ahol nem oldották meg véglegesen a problémáját -, mire rátalált a Fogorvos Budapest Fogászati Klinikára. Ez is egy jelentős érv amellett, hogy bizony el kell távolítani a fogat.

A Klinika honlapján találtam arra vonatkozó információt is, hogy ha már mindenképpen ki kell húzni a bölcsességfogat, bizony az sem mindegy, hogy az mikor történik meg. És itt most nem a klinika által adott időpontra gondolok, hanem a fogak adott állapotára. Ha ugyanis aktív gyulladás van, akkor az érzéstelenítő injekciók sem tudják kellőképpen kiváltani az érzéstelenítő hatásukat – kvázi a foghúzás meglehetősen fájdalmas lenne. Ezért általában akut esetekben nem azonnal történik meg a foghúzás, hanem kellőképp előkészítve a húzást – gyógyszeres kezeléshez folyamodnak. Ez a gyógyszeres kezelés – ha már szájnyitási nehézségek is adódnak – izomlazítók, gyulladásgátlók alkalmazását jelenti.

Ezeknek a körültekintő, abszolút hozzáértésről és az ügyfelek megelégedettségét célzó információknak a birtokában azért még egy dologra rákerestem a klinika honlapján. Nevezetesen a „Mennyibe is fáj majd ez nekem?” kérdésre kerestem a választ. Mondanom sem kell, hogy a weboldalon nagyon korrekt módon megtaláltam szinte mindenfajta fogászati eljárásra, beavatkozásra vonatkozó információt az árakról is. ĺgy már a kezelés kifizetésekor sem érhetnek majd meglepetések.

Ami viszont a legjobban tetszett, az az időpontkérési módozat volt. A klinika honlapján ugyanis egy „Időpontkérés itt” menüpont is található. Rákattintottam, és egy könnyen kezelhető, levelezési rendszerekre hasonlító oldalon találtam magam. Itt csak meg kell adni a leendő páciensnek a nevét, e-mail címét, telefonszámát, és röviden le kell írni a fogászati problémánkat. Ezek után rövid időn belül felveszik velünk a kapcsolatot, és egészen biztosak lehetünk abban, hogy értő kezekbe kerülünk, ahol gyorsan és szakszerűen lesznek a segítségünkre, és megszabadulhatunk a gyötrő fájdalomtól, amit addig állhatatosan, férfias keménységgel viseltünk.